Kilenc konyhai ötlet végszükség esetére

1. Ha a liba nem sül elég ropogósra

A sütési idő letelte előtt 10 perccel kenjük be a bõrét sörrel, majd a sütőt ismét állítsuk magas hőfokra, vagy egyszerűen locsoljunk a libára egy pohárka konyakot. Ne aggódjunk: a szesz elpárolog, és nem befolyásolja a libasült ízét.

2. Ha elfelejtettük behűteni a bort

Ha nincs palackhűtő a háznál, megteszi egy vödör is. Töltsük meg hideg vízzel, szórjuk bele jégkockákat, majd állítsuk bele a palackot. Így tízszer olyan gyorsan lehűl a bort, mint a hűtőszekrényben.

3. Ha szétesett a burgonyagombóc

Szűrőkanállal vegyük ki a gombócokat a fazékból, tegyük több réteg konyhai törlőpapír közé, s nyomjuk ki belőlük a vizet. A masszából formáljunk újra gombócokat, és főzzük tovább.

4. Ha a hollandi mártás összefutott

Valószínűleg túlságosan felmelegítettük. Gyorssegély: adjuk hozzá néhány jégkockát, majd erőteljesen kevergessük, hogy a mártás megint lehűljön. Így ismét szép sima lesz.

5. Ha odaégett a sós vízben főtt burgonya

Tegyük át másik lábosba, és friss, sós vízben forraljuk rövid ideig. Az égett íz így garantáltan eltűnik.

6. Ha a mazsola megkeményedett

Áztassuk kb. 1 órát citromlében, és újra megpuhul.

7. Ha csomóssá vált a feloldott zselatin

Még egyszer hevítsük fel a zselatinos masszát, majd a szokásos módon használjuk fel.

8. Ha túl hideg lett a torta krémje

Keverjük bele kevés feloldódott, majd lehűtött zselatint, vagy sűrítsük be néhány evőkanál jó keményre felvert tejszínhabbal.

9. Ha a rántott hal belül nyers maradt

Tegyük grillsütőbe vagy grilles mikrosütő rövid, de legerősebb programjára.

A tálalási tippek, szabályok

1. Az asztal megterítése mellett a tálalásra is fordítsunk gondot. Ne tálaljuk fel az ételt még hétköznap sem ugyanabban az edényben, mint amiben megfőztük. (Kivételek a korszerű jénai edények, cserépedények, valamint AMC edények.). A kenyeret felszeletelve, letakarva készítsük kenyereskosárban az asztalra.
2. A levest mély tálban vagy jénaiban tegyük az asztalra. Tartalmas leveseknél a húst, velős csontot, zöldséget külön tálon illik asztalra tenni.
3. Pörköltet, bő levű húsokat mély tálakba tegyük, a pecsenyéket viszont lapos tálon helyezzük el, még gusztusosabb hosszúkás tálon.
4. Libamájat egészben jobb tálalni, sokkal mutatósabb.
5. Virslit forró vízben, lefedett edényben tegyük az asztalra.
6. Sajtot üvegtálról vagy fatálcáról kínálunk. Az illatos sajtokat (füstölt sajt, stb.) külön tálon adjuk.
7. A gyümölcsök közül az almát, körtét, narancsot, banánt dióval, mogyoróval, mandulával, darabos apró csokoládéval díszítve gyümölcskosárba tegyük vendégeink elé; a szőlőt, epret, cseresznyét, meggyet, málnát üvegtálban illik kínálni. A dinnyét felszeletelve és behűtve adjuk.
8. Ha a tálakat nem tudjuk az asztalon elhelyezni, hanem körbehordva kínáljuk vendégeinknek, mindég a vendég bal oldalán állva tegyük. A használt evőeszközt, tányért pedig jobbról szedjük le. Ugyancsak jobbról kell tölteni az italokat.
9. Ételeink kínálásánál is be kell tartani a tekintélyt, a nemek, illetve kor szerint kialakított udvariassági sorrendet.
10. Palackos bort a vendég előtt kell felnyitni, a dugó kihúzása után először magának tölt a házigazda (egy keveset, remélve, hogy az esetleg italba hullott parafadarabkák így nem kerülnek a vendég poharába).
11. Egy ételt általában egyszer szoktunk kínálni. Ha kevés fogásból áll menünk, a húsételt kétszer ajánlhatjuk, de többször ne tegyük!
12. Az ételek kialakításánál tartsuk be a sorrendet. Ha a menü étvágygerjesztő előételt is tartalmaz, elsőként ezt tálaljuk. Ha ilyen nincs, először a levest tegyük az asztalra. Ha van meleg előétel, ezt követi a levest.
13. Ha halételt is készítettünk, azt közvetlenül az előétel után kell feladni. A húsételek a mártással, körettel egyszerre kerülnek az asztalra. Kétféle húsétel esetén elsőként a könnyebbet kínáljuk
14. A csemegék sorrendje: tészta, fagylalt vagy parfé, sajt, gyümölcs vagy befőtt, majd a kávé vagy a tea. Kávéscsészét már a leszedett asztalra tegyük.
15. Az italok kínálásánál is érvényes a fokozatosság elve: a könnyebb italokat kínáljuk először. Aperitífként étvágygerjesztő italokat töltsünk: gyomorkeserűt, röviditalt vagy gyümölcslevet. Aperitífet általában még az asztalhoz ülés előtt iszunk. Sört csak a leves után töltsünk, épp úgy, mint a könnyű vagy száraz fehérbort. A halételekhez a száraz, vagy félszáraz fehérbor illik. Ha nagyon fűszeres a halételünk, a könnyű vörösbort is kínálhatjuk.
16. A desszertekhez édeskés italokat ajánlunk. Tésztához fehérbort, fagylalt és parfé mellé félédes vagy édes pezsgőt, a sajtokhoz testesebb vörösbort. Feketekávé után már likőrt, brandyt, konyakot illik adni.
17. Az italok hőfokára ügyeljünk! Az ital jellegzetes aromája csak optimális hőmérsékleten érvényesül. A sört csak annyira hűtsük le, hogy még habja legyen, a fehérborok pincehőmérsékleten a legjobbak, a pezsgőt, ha lehet, jéggel körülvéve (jeges vödör) tálaljuk, a tömény ital viszont nem igényel hűtést. A koktélokat jégkockával kell kínálni.

Készítsünk karácsonyi díszeket...

Most arról ejtünk néhány szót, hogy milyen díszeket készíthetünk a konyhában, azaz ezek a díszek nemcsak szépek, de van köztük ehető is.

Mézeskalács dísz

A mézestésztából kiszúrt formák felső részébe szúrjunk kis lyukat, és úgy süssük ki. Amikor megsültek és kihűltek a figurák, akkor díszítsük fel és fűzzünk bele szalagot vagy zsinórt akasztónak.

Almakarika

Az almákat mindenestül vékony karikákra szeleteljük, és újságpapíron szétterítve meleg, száraz, szellős helyen hagyjuk megszáradni, megaszalódni. A szárított almakarikákból készíthetünk koszorút, feltűzhetjük adventi koszorúra, vagy cérnára fűzve karácsonyfadíszként is használhatjuk. Ugyanígy készíthetünk citromból, narancsból szárított karikákat; a karikákat érdekesebbé tehetjük, ha réz- vagy más aranyszínű fémhuzallal keretet készítünk nekik.

Illatos narancs (pomander)

Egy egészséges narancsot megmosunk, megtörölgetünk, és szegfűszeggel különböző mintákat szurkálunk bele. A narancsra szalagot kötözünk, és szobában, konyhában felfüggesztjük. Sokáig nagyon kellemes illatot fog árasztani.

Aranydió fenyőfára

Nagyobb diószemeket veszünk, a felső részébe gyufaszálat dugunk - ez nem olyan könnyű, egy kicsit ügyeskedni kell -, a diót aranyszínű temperával befestjük, vagy aranypapírba, fóliába becsomagoljuk. A gyufaszálra cérnából hurkot kötünk akasztónak.

Marcipán-meglepetés

Vegyünk egy csomag tetszés szerinti színű marcipánrudat. (Nagyobb csemegeüzletekben kapható 20 dkg-os marcipán a nyers színűtől a kékig.) A marcipánmasszát gyúrjuk össze pl. feldarabolt aszalt sárgabarackkal, reszelt narancshéjjal, egy kis narancslekvárral és egy csepp rummal, majd formázzunk kis gombócokat, és hempergessük meg reszelt, cukrozott narancshéjban. Vagy a natúr marcipángolyók közepébe elrejthetünk egy-egy rumos meggyet, és a golyókat bevonjuk félédes csokoládéval. Vagy a marcipángolyók közepébe mogyorókrémet teszünk - a mogyorókrémet tegyük be a hűtőszekrénybe vagy a fagyasztóba, úgy könnyebb bánni vele -, a golyókat felolvasztott fehér csokoládéval bevonjuk, és darált mogyoróban meghempergetjük, vagy csak simán kakaóporral bevonjuk. Bármilyen ízű marcipángolyót készítünk, azokat csomagoljuk színes karácsonyi papírba vagy celofánba, kössünk rá masnit vagy aranyzsinórt, és akasszuk a fenyőfára.

Karácsonyi receptek:
Diós-mákos bejgli recept
Karácsonyi apróságok, ajándéknak valók
Ünnepi italok, koktélok
Pudingok, desszertek
Karácsonyi partifogások
Karácsonyi sütemény receptek

A fahéj

A Dél-Ázsiából származó fahéj Indiában és Srí Lankán őshonos. Innen utazók vitték Egyiptomba, ahol balzsamokba keverték. A héberek, a görögök és a rómaiak fűszernek és illatszernek használták, valamint különféle emésztési zavarokat orvosoltak vele.

A keresztes vitézek később szerelmi bájitalt készítettek belőle. A 12. században Hildegard, a német rendfőnöknő már homloküreg-gyulladásra, megfázásra, náthára is javasolta. A 17. században Európában ismét csak a konyhában alkalmazták. Gyógyító képességeit a 19. században fedezték fel újra, gyomor- és méhbántalmakra használták. A modern herbaristák felfúvódás, hasmenés, hányás és emésztési zavarok ellen ajánlják. A méhre gyakorolt hatásáról különböző véleményen vannak. Japán kutatók szerint csökkenti a vérnyomást.

Fahéjfa

A növény fűszerként felhasználható része a szárított belső kéreg. Leveléből illóolajat nyernek, mely a kéregből nyert olajjal azonos hatású, de enyhébb. A 10 méter magasra növő, 3 év alatti fák fiatal ágairól hántják le a kérget.

Az őrölt fahéj: fűszer és gyógyszer

A fahéj fertőtlenítő hatóanyagokat tartalmaz, ezért használják a gyomor-bél csatorna fertőzései és légúti fertőzések ellen. Segíti az emésztést, ezért enyhíti az emésztési zavarokat, a kólikát, a hányingert és a bélszelek túlzott távozását. Süteményekhez, tortákhoz nem csak íze miatt érdemes használni, hanem azért is, mert segít megemészteni a zsírokat. A benne lévő tannin megállítja a vérzést és a hasmenést. Javítja a vérkeringést, ezért csökkenti a hűléses betegségek tüneteit. Fokozza az inzulin hatékonyságát, javítja a glükóztoleranciát. Ellazítja a méhet, ezért csökkenti a menstruációs panaszokat. Fokozza a libidót és a szexuális teljesítményt.

A fahéjolaj: gondűző

Ha fahéjolajat párologtatunk, javítja a közérzetet, és állítólag gondolatébresztő és gondűző hatású. Afrodiziákumként is használható: illatosíthatjuk vele a hálószobát, már ha nem csak aludni akarunk benne.

Aromás tea

A semleges ízű teákat illóolajjal aromássá tehetünk. Az Earl Grey tea például a bergamott olajától kapja zamatát. Fahéjas teához egy befőttes üveg aljára csöppentsünk 1 csepp fahéjolajat, és töltsük meg 10 dkg semleges ízű teafűvel. Jól lefedve két hétig hagyjuk állni.

Masszázsolaj

100 ml bázisolajhoz 20-30 csepp olajat számítsunk. Bázisolaj lehet olívaolaj, mandulaolaj, mogyoróolaj, jojobaolaj, avokádóolaj (kapható a drogériákban és gyógynövényboltokban).

Vigyázat!

A porított fahéj konyhai mennyiségben nem okoz gondot, nagy adagban viszont allergiás tünetek jelentkezhetnek. Az illóolaj okozhat bõrpirosodást és égési sérüléseket, ezért maximum 2 cseppet használjunk egyszerre. Ha émelygést vagy hányingert érzünk, használatát hagyjuk abba.

Végezetül néhány fahéjas recept:
Fahéjas csiga

Camembert sajttal töltött csirkemell fahéjas párolt almával recept
Fahéjas almás sütemény recept
Fahéjas tejes kalács recept
Fahéjas tallér recept
Fahéjas mézes galuska recept
Fahéjas csirke recept

Karácsonyi sütemény receptjeink között garantáltan találsz fahéjas ízesítésűeket is! Böngészgess kedvedre!

A fokhagyma gyógyító ereje

A fokhagyma folyékonyabbá teszi a vért, megóvja az ereket az elmeszesedéstől és véd a szívinfarktustól. A kutatók legújabb felismerései szerint a fokhagyma hatóanyagai még az öregedési folyamatot is jelentősen lelassíthatják.

A fokhagyma ízletes fűszer, egyben rendkívül hatásos gyógyszer is, mely az ifjúság csodaforrása. Világszerte több mint kétezer orvosi tanulmány igazolja csodálatos hatását testünkre. A-, E- és C-vitaminjaival a fokhagyma gondoskodik arról, hogy a káros LDL-koleszterin az úgynevezett szabad radikálisok hatására ne sűrűsödjön be, sőt a fokhagyma allicin hatóanyaga még folyékonyabbá is teszi a vért.

Egyesek azt is állítják, hogy a fokhagyma egyfajta katalizátorfunkciót tölt be és ezzel serkenti a test saját enzimjeinek az aktivitását. Ezek az enzimek megszabadítják a vért az oxigénradikálisoktól, melyek közrejátszanak az érelmeszesedés kialakulásában. A szív egészsége érdekében évente mindenkinek legalább egyszer négyhetes fokhagymakúrát kellene tartania. Ez szabványosított fokhagyma preparátummal a leghatékonyabb, amelyik garantálja a szükséges hatóanyagtartalmat. Negyvenéves kortól az erek veszítenek rugalmasságukból. Aki azonban naponta megeszik legalább három gerezd fokhagymát, vagy szabványosított fokhagyma-preparátumot szed, átlagosan visszanyeri az erei rugalmasságának mintegy 30 százalékát. A dohányosok és a diabetikusok számára ez különösen fontos, mert õk már sokkal hajlamosabbak az érproblémákra, melyek színinfarktust vagy szélütést okozhatnak. A fokhagyma az előbbieken túl tartósan csökkenti a vérnyomást, antibakteriális hatású és tartósan aktivizálja az agy szürkeállományának működését is.

A fokhagyma és a rómaiak

Mikor a római légionáriusok átkeltek az Alpokon, teli zsák fokhagymát hoztak magukkal. A gumójával fűszerezték az ételeiket, de ismerték gyógyító erejét is. A fokhagyma jó kondícióban tartotta a légionáriusokat, megvédte őket a nedves, hideg Germániában a megfázástól és a végtagi fájdalmaktól. A légionáriusok hittek abban is, hogy a fokhagyma növeli a férfierőt is. Európában a római időktől kezdve termesztenek fokhagymát. A termesztés a kolostorok kertjében azonban tilos volt, mert azt hitték, hogy a fokhagyma ajzószerként szexuális problémákat okoz a szerzeteseknek.

A fokhagyma és az ókori egyiptomiak

Herodotosz (Kr. e. 485-425) görög történetíró kilenc híres könyvének egyikében arról számol be, hogy a Kheopsz-piramis építésénél a munkások mindennap kaptak egy fokhagymagumót, hogy egészségesek maradjanak és megőrizzék teljesítőképességüket. A fokhagyma gyógyhatása tehát már az ókori egyiptomiak előtt is ismert volt. Herodostosz feljegyzései szerint az egyiptomi pap orvosok a Kheopsz-piramis építésénél 1600 ezüsttalentumot költöttek fokhagymára. De a föníciaiak is igen nagyra becsülték a fokhagymát, mint gyógyszert és ételeik pompás fűszerét.

Végül íme néhány fokhagymás recept a teljesség igénye nélkül:

Fokhagymás csirkefalatok recept

Fokhagymás csirkemell recept 

Fokhagymás brokkoli leves recept 

Fokhagymás joghurtleves recept 

Fokhagymás sonkaleves recept 

Habart fokhagymás töltött káposzta recept 

Fokhagymás rakott burgonya recept 

Fokhagymás meleg szendvics recept 

Fokhagymás burgonyaleves recept

30 konyhai tudnivaló

1. Ha mérték nélkül szerepel a fűszer, akkor az csipetnyit, illetve késhegynyit jelent.

2. Leveshez 1 személyre 3 dl vizet számítsunk.

3. A receptben nem írjuk, de természetes, hogy felhasználás előtt a zöldségeket alaposan megmossuk, legtöbbjüket megtisztítjuk. Ahol a zöldséget csak megmosva, de héjával együtt használjuk, ott ezt külön jelöljük.

4. Húsból készülő leveseknél: a húst hideg vízben tegyük fel főni, majd amikor felforr - pár percig hagyjuk - lyukas kanállal (pl. amivel a sültburgonyát szedjük ki az olajból) leszedjük a tetejéről a habot. Csak ezután tesszük a levesbe a fűszereket, a hagymát, mert különben a hab leszedésével együtt, ezeket is már a főzés elején eltávolítanánk.

5. A rántást, habarást, besamelt, mártásokat a legbiztosabban habverővel kavarva lehet csomómentesen készíteni.

6. Rántás készítése levesekhez: 1 evőkanál olajhoz vagy zsírhoz, mikor kezd melegedni, adunk 1 evőkanál lisztet, és kavargatva aranysárgára pirítjuk. A tűzről elhúzva keverjük bele - amennyiben szükséges - a pirospaprikát, borsot, majd hideg vízzel felengedjük, összekeverjük, és úgy tesszük a majdnem kész levesbe. Amennyiben vöröshagymát is kell fonnyasztani, akkor a megmelegített zsiradékhoz tesszük a hagymát, majd amikor megfonnyadt, akkor adjuk hozzá a lisztet, stb. A rántást felengedés után, át lehet kavarni egy habverővel, amíg teljesen sima lesz, csak utána öntsük a levesbe.

7. Rántás helyett inkább a habarást használjunk minden olyan levesnél, amelyikbe tejfölt is teszünk. A habarásnál 1 dl tejfölhöz 1 evőkanál lisztet számítunk. Jól összekeverjük, vízzel felengedjük, és úgy öntjük a forrásban lévő majdnem készételbe. Elkerülhető a csomósodás, ha a hideg vízzel felengedett habaráshoz egy merőkanálnyit a forró ételből is merünk, és azzal összekavarva öntjük a levesbe. A habarással az újra forrás után, 5 percig főzzük az ételt.

8. Rántás és habarás helyett a zöldségből készült leveseket, főzelékeket lehet úgy is dúsítani, hogy a zöldség egy részét pépesítjük, pl. karfiol, spárga, burgonya, stb.

9. A friss zöldségből készült leveseket, főzelékeket úgy készítjük, hogy a zöldséget olajon pároljuk, majd mikor nedvességét elfőtte, megszórjuk liszttel (régen staubolásnak hívták), és ezután engedjük fel vízzel, pl. zöldborsó, tök, sárgarépa, sóska.

10. A petrezselyem a receptben petrezselyemzöldjét jelenti. Ha nem jelöljük, akkor apróra vágva kell a főzés végén az ételhez adni.

11. A zöldszínű zöldségeket, mint kelbimbó, brokkoli, valamint a karfiolt főzés közben eredeti színében lehet megőrizni, ha kevés szódabikarbónát teszünk a vízbe.

12. A levesbe valókat (kivétel a nokedli) lehetőleg külön vízben, vagy a levesből levett lében főzzük, mert különben megissza az egész levest.

13. A fűszereket (szemes bors, szegfűszeg, stb.) jobb fűszerzacskóba tenni, amit az összekötő szállal a fazék füléhez erősítünk, vagy erre a célra használt teatojásba, így egyben kivehetők a fűszerek, amikor kész az étel.

14. Sóval együtt ételízesítőt is használjunk, vagy csak ételízesítőt a só helyett.

15. A levesekbe tegyünk 1-2 leveskockát a leves jellegének megfelelőt.

16. Amikor nem húsból készülő leveshez szerepel a receptben húslé, ott leveskockát oldjunk fel vízben.

17. A leveskockák sósak, vegyük ezt figyelembe az étel sózásánál.

18. A törött bors fehér vagy fekete fajtáját a szerint használjuk, hogy milyen színű ételbe keverjük. Ennek egy részét ki lehet váltani csomborral, alias borsikafűvel, ami jobban kíméli a gyomrot.

19. Ételhez, ha szalonnát kell pirítani, akkor is tegyünk az edénybe alá 1-2 evőkanál olajat, ha a recept nem írja elő, mert így jobban kisül a szalonna zsírja.

20. Aki a szalonnát nem szereti, vagy nem eheti, de füstölt ízű ételt akar enni, használja a füstölt hús leveskockát ízesítésre.

21. Petrezselyemgyökér (fehérrépa) helyett télen a pasztinákot használhatjuk a levesekbe, mert igen jó ízű. Vigyázni kell, mert hamarabb puhul, mint a többi zöldség.

22. Ahol a zöldségeket reszelni kell, vagy apróra vágni, ott a zöldség-darálót használjuk, gyorsabb és könnyebb azzal a munka.

23. A főzési idő, mindig az újra forrástól számított idő.

24. Minden zöldségből készült leveshez nyáron fogyaszthatunk a retket, zöldpaprikát. Télen a feketeretket fogyaszthatjuk. Különösen a marhahúsleves mellé finom a vékonyra szeletelt, és lesózott fekete retek.

25. Az ételekbe ízesítésül kisebb paradicsomot tegyünk, nehogy megsavanyítsa az ételt.

26. A vöröshagyma nagysága mindig az étel fajtájától függ: ízesítésül kisebbet, pörkölt félékhez mindig nagyobb hagymát használjunk.

27. A galuska szaggatása: legegyszerűbb a nokedli szaggatóval, hamar megy, és egyformákat készít. Ha levesbe szaggatjuk a galuskát egy kis hagymavágó deszkára, tesszük a tésztát. Kerek végű késsel (amit közben többször a levesbe mártunk) egy kicsit ellapítjuk, majd körömnyi darabokat vagdosunk, és "dobunk" a levesbe

28. A hüvelyeseket mindig gondosan át kell válogatni, és megmosni. A beáztatás a főzési időt csökkenti. Az áztató vizet mindig cseréljük le főzéskor. Az ecetet csak a főzés végén adjuk az ételhez, mert úgy könnyebben puhul.

29. A főzéshez napraforgó olajat használjunk. Igen egészséges a kukoricaolaj főzéshez, a kínai ételek sütéséhez, a saláták készítéséhez. Olivaolajat használjunk (ha van): öntethez, frissen párolt zöldségekhez, de csak nagyon kevés sót használjunk.

30. Ételbe mindig félszáraz bort, öntünk, ha a recept előírja.

Tekintse meg eredeti bejgli receptjét, és kápráztassa el családját akár év közben is!

A hét fánk trükk

1. A fánktészta készítésekor ügyeljünk arra, hogy szobahőmérsékletű alapanyagokból állítsuk össze. (Hideg alkotóelemekből nem fog szépen megkelni!)

2. A fakanállal (vagy robotgéppel) kikevert tészta semmiképpen ne legyen kemény, inkább lágy, amint kissé nehezebb formázni.

3. A formázott fánkokat sütés előtt hagyjuk még egy kicsit kelni, de közben semmiképpen ne nyissunk rájuk ajtót vagy ablakot.

4. A hagyományos kelt tésztából készített fánkokat ne süssük erős tűz fölött, mert a külsejük hamar pirosra sül, a közepük viszont ehetetlenül nyers marad.

5. A fánkokat tegyük forró olajba, fedjük le, és mérsékeljük közepesre a tüzet. Ha megfordítottuk a fánkokat, már ne tegyünk rá fedőt.

6. Ne zsúfoljunk túl sok fánkot a sütőedénybe, inkább szellősen legyenek, mert a fánkok még sütés közben is nőnek.

7. A kisütött fánkokról papírtörlővel itassuk le a fölösleges olajat, és porcukorra megszórva, melegen tálaljuk.

Fánk variációk:

• Mandulafánk recept

• Gesztenyefánk recept

• Csöröge- vagy forgácsfánk recept

• Jojó fánk recept

• Rózsafánk recept

• Császárfánk recept

• Szalagos fánk recept
  

Aki kedvet kapott ahhoz, hogy fánkot süssön, látogassa meg oldalunkat, ahol fánk receptek tucatja várja.

Ha pedig az egyszerűbb, ám annál finomabb utat választaná, böngésszen palacsinta receptjeink között!

Ha szeretné elkápráztatni családját, de nem akar órákat a konyhában tölteni, próbálja ki muffin receptjeinket!

A sütés 7 titka

Ahhoz, hogy saját készítésű süteményeink jól sikerüljenek, finomak és könnyűek legyenek, minimális ismeretre szert kell tennünk. Az a legjobb, ha a nagymamákat vagy édesanyákat alaposan kifaggatjuk a titkokról, amelyeket egyébként hét pecsét alatt őriznek. A sütés komoly tudomány, amelynek sok családban hagyományai vannak, sőt a fortélyok még a dédmamától származnak. Ha se nagymama, se mama, se nagynéni nincs, aki segítene, legjobb, ha rám hallgatnak, kedves olvasóim, mert én szívesen megosztom Önökkel mindazon tudnivalókat, amelyek nélkülözhetetlenek egy-egy ünnepi kalács, karácsonyi bejgli vagy a réteges tepertős pogácsa, vagyis az élesztős, a kelt tészta elkészítéséhez.

1. számú titok: ne sajnálják a pénzt egy olyan konyhai mérlegre, amelyen akár grammok is mérhetők! A szükséges nyersanyagot mindenkor pontosan kell kimérni, ellenkező esetben nem az sikerül, amire számítunk!

2. számú titok: ismerjük meg a sütőnk tulajdonságait. A legjobb a villanysütő, mert benne a legegyenletesebb a hőmérséklet. Érdemes megtanulni, hogy melyik fokozat milyen hőfokot jelent, így biztos, hogy nem szárítjuk majd ki a tésztát. Ha gázsütőnk van, akkor tapasztaljuk meg, melyik állás körülbelül hány fokot jelent. Már nálunk is kapható sütőhőmérő, amelyet bátran betehetünk akár a legforróbb sütőbe is. Ha azt tapasztaljuk, hogy a sütő egyik oldala vagy az alja éget, szerezzünk be egy azbesztlemezt, vagy többrétegű alufóliával béleljük ki, így valamennyire visszafoghatjuk a lángot. Ha egyenetlenül süt, akkor a sütés félidejében fordítsuk meg a tepsit. Ha pedig a tészta teteje idő előtt (amikor még a belseje nyers) barnul, egy tiszta papírlapot vagy alufóliát tegyünk rá.

3. számú titok: az egyes tésztaféléket más és más hőfokon kell sütni, sőt még arra is ügyelnünk kell, hogy gőz legyen, vagy ne legyen a sütőben. Gőzmentes sütőben sütjük a tojással megkent tésztákat, mert a gőzben fénytelenné válik a tetejük. Ugyancsak gőzmentes sütőre van szükség a tortafélék, a piskóták sütéséhez. (A sütő akkor lesz gőzmentes, ha az ajtajába úgy teszünk egy hurkapálcát, hogy amikor rácsukjuk a sütőajtót, egy darabkája kilógjon. Az így keletkező pici rés elegendő ahhoz, hogy a gőz kiszökhessen a sütőtérből.) Gőzös sütőben sütjük a vajas, valamint a kelt (élesztős) tésztákat, hogy a tészta külső felülete ne száradhasson ki. (Hogy elegendő gőz legyen a sütőben, azt úgy érhetjük el, hogy a rács alá, a sütő aljára egy tűzálló edényt teszünk, amibe vizet öntünk. Ez a hő hatására folyamatosan gőzölög.)

4. számú titok: a megfelelő időben vegyük ki a süteményt a sütőből. Hogy a tészta kellőképpen átsült-e, azt úgy állapíthatjuk meg, hogy egy hurkapálcát vagy kötőtűt mélyen beleszúrunk a tésztába, és megnézzük: van-e rajta ragadós tészta. Ha igen, nyers a tészta közepe, tehát még nem sült át kellőképpen. Ha száraz, akkor a tészta már jó. A tapasztalt háziasszonyok már az illatról is meg tudják állapítani, mikor kész a sütemény.

5. titok: a sütő hőfoka, amelybe a sütni kívánt tésztát beletesszük. A receptekben többnyire szerepel, hogy milyen hőfokú sütőbe kell tenni a süteményt. Forró akkor a sütő, ha előzőleg legalább 10 percig teljes lángon előmelegítjük. Ez a gázsütőre vonatkozik. (A villanysütő esetében tanulmányozzuk át a sütőhöz kapott használati utasítást.) Ha a sütőbe tett fehér papírlap 1-2 perc múlva már barna, akkor biztosan elég forró. Ez kb. 230-250 fokot jelent. Mérsékelten (közepesen) forró akkor a sütő, ha a sütés előtt 5-6 percig teljes lángon melegítjük, és a beletett fehér papírlap csak három-négy perc múlva lesz világosbarna. Ilyenkor kb. 180-220 fok a sütő hőmérséklete. Langyos akkor a sütő, ha közepes lángon mindössze 2-3 percig melegítjük elő. Ebben inkább szárad, mint sül a tészta vagy a tojáshab. Ilyenkor kb. 150-170 fokos a sütő. (Ezek az adatok tájékoztató jellegűek, hiszen a sütők nem egyformák. Akinek van hőfokszabályozós sütője, nincs gondja.)

6. titok: jó kelt tésztát csak előmelegített sütőben süthetünk!

7. titok: finom és szép sütemény csak jó minőségű nyersanyagból készülhet. Nagyon fontos, hogy az élesztő felhasználhatósági idejét nézzük meg, mert a lejárt szavatosságú élesztő már nem fejti ki áldásos hatását.

Ha pedig az egyszerűbb, ám annál finomabb megoldás mellett döntünk, készítsünk palacsintát szeretteinknek, a hatás garantált! Palacsinta receptek minden mennyiségben!

Minden, amit a karácsonyról tudni érdemes

A karácsony Jézus Krisztus születésének, a szeretetnek és a családnak az ünnepe. A karácsony estét és az utána következő két napot a díszes karácsonyfa, a betlehemezés teszi színessé.  Azonban az ünnep fénypontja mindenütt a karácsonyi lakoma.  A falusi ház legjobban tisztelt bútordarabja mindig is az asztal volt. Megteríteni csak ünnepeken szokták. Karácsonykor piros csíkos terítőt tettek az asztalra. A piros az öröm színe. A karácsonyi abrosznak varázsereje volt: bőséget, egészséget hozott.  Az asztal alatt szalmát helyeztek el, a betlehemi jászolra emlékezve és emlékeztetve. Tettek ide gabonával teli kosarat is, és néhányat a legfontosabb mezőgazdasági szerszámok közül, amelyektől a termés függött.

Karácsonykor a fő étel a sült pulyka és a diós-mákos beigli.  Meghatározott étrendje volt a vacsorának. Előtte minden esetben imádságot mondtak. A vacsora végéig a gazdaasszonynak azért nem volt szabad felállnia az asztaltól, hogy a kotlósai jól üljenek, a gazdának pedig azért, hogy el ne szálljanak a méhei. Aki az asztalra könyökölt, az, kelést kapott. Egyes vidékeken terítettek a család halottainak is, és gondoskodtak a lelkekről, az angyalokról is: diót dobtak a számukra a szoba sarkaiba. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt mágikus jelentősége. Például a bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, rontás elhárítására diót használtak, a méz az egész életet édessé tette. Egyes vidékeken karácsonykor kútba dobtak egy almát, és vízkeresztkor kihúzták, és a család közösen elfogyasztotta, hogy az újesztendőben egészségesek legyenek. A karácsonyi alma még sok mindenre jó volt. Aki evett az almából, ha a következő esztendőben eltévedt valamerre, az almára gondolva hazatalált. A gazda elvágott egy almát. Ha magot is vágott, a következő esztendőben rossz idő, ha a magok épen maradtak, jó idő volt várható.  Azt is hitték, hogy aki férges almát választ, a jövő évben meghal. Általában az alma az egység, az egészség, a szépség, a szerelem szimbóluma volt.

A karácsonyi lakomából az állatok is kaptak. Az asztal alatti szalmát a lábasjószággal etették meg: állítólag ez szerencsét hozott nekik. Az asztalon maradt morzsát vízkeresztig összegyűjtötték, és kivitték a szőlőbe szétszórni, hogy az újévben jó termés legyen. A karácsonyi ünnepeket a szegényes, böjtös ételek és a gazdag, több fogásos étrendek jellemzik.

A karácsony az év talán legszebb, legmeghittebb ünnepe. Ennek ellenére sokaknak okoz fejfájást, hogy letudják a szinte kötelező ajándékozást.

Takarítani, sütni, vásárolni kell. És mégis nagyon sokan várják, hogy jöjjön a Jézuska, összegyűljön a család a feldíszített fa körül. A karácsony a szeretet és Jézus megszületésének az ünnepe. Eredetileg január 6-án, Vízkeresztkor emlékeztek meg a Megváltó világra jöveteléről, ugyanis a megkereszteléssel Jézus lelke születette újjá. Az ősi kereszténységben fontosabb volt a lélekben, mint a testben való megszületés. Végül az egyház december 25-ét választotta ki emléknapul.

Ez egyben a Napisten ünnepe volt az antik világban.

A karácsony szó török eredetű. December végén kellett befizetni az egyháznak járó adót, a tizedet, más néven decimát. Ebből ered a dézsma szó a magyar nyelvben. A török nyelvben, azonban a keresztények adóját „karadzs”-nak hívták, az „on” pedig annyit jelent, tíz. Ha összetesszük a két török szót, megkapjuk a később a magyar nyelvhasználatban is általánossá vált „karadzs-on”, magyarosan karácsony szót, ami eredetileg az ünnepek táján befizetendő adótizedet jelölte.

Az ajándékozás divatja is ősi időkre nyúlik vissza. December hónap második felében, tartották Itáliában Szaturnusz isten ünnepét. Ezek voltak az ún. szaturnáliák, melyek eleinte csak három napig, majd öt napig, végül egy egész héten át, tartottak. Ekkor a rabszolgák ideiglenesen felszabadultak, szünetelt a törvénykezés, mindenki önfeledten mulathatott. Ezen kívül, az volt szokás, hogy a rabszolgák a szaturnáliák alatt uraik elé járultak és köszöntötték őket az újév alkalmából, s ekkor a gazdák megajándékozták őket. Ezt a jókívánságot hívták úgy, Calendae, amit a szláv népek kalendálásként őriztek meg nyelvükben. A magyarokhoz koledálás, vagy használatosabb formában, koldulás néven érkezett. Így a rabszolgáknak adott köszöntő ajándék, a kéregető koldusnak adott alamizsna és a karácsonyi ajándékozás is összefüggésben van egymással.

A karácsonyfa is az elmúlt néhány században kialakult divat csupán. Eredete a német területeken keresendő, a német misztériumjátékok maradványa. A könyvnyomtatás felfedezése előtt Bibliával csak a nagyon gazdag emberek és az egyház rendelkezett. A Szentírás történeteit úgy ismertették meg a hívőkkel, hogy a jeleneteket a templom falaira festették, ez volt a szegények Bibliája. Ezen kívül ünnepekkor lejátszották az egyes történeteket a templom melletti téren. A bűnbeesést bemutató jelenethez szükség volt egy fára, mely a tudás fáját szimbolizálja, melyről lelóg az a bizonyos alma. Télen az egyetlen gyakori örökzöld a fenyőfa volt, melyet „feldíszítettek” az almával, melyet Éva leszakít.

Magyarországon először az 1800-as évek elején állítottak karácsonyfát gazdag családok, követve a német földről érkező divatot. De ott is csak az 1600-as évekre tehető az első, kifejezetten ünnepi célokra feldíszített fenyőfa megjelenése. Ekkor még csak cukrokat, papírdíszeket helyeztek a fára. A gyertyák csak a XVIII. század közepétől díszítették az ünnepi fenyőt.

Ha szeretné elkápráztatni családját isteni karácsonyi finomságokkal, tekintse meg fotókkal illusztrált karácsonyi receptjeinket!